Tradíció lés Megújulás
Budapest – Mátészalka – A Reformáció Emlékbizottság és a Földművelésügyi Minisztérium a reformáció ötszáz éves jubileumához kapcsolódóan, minden magyarországi protestáns gyülekezetnek adományozott egy-egy gyümölcsfát. Mátészalkán a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület szervezésében a Kálvin téren helyezték el a Tradíció és megújulás emléktáblát és ültették el az adományfát. A rendezvényen jelen volt Nagy István parlamenti államtitkár, aki beszédében a múltra emlékezve, a jövő számára ültetett fáról beszélt, mely jelképezi, hogy a reformáció termékeny talajra talált Magyarországon.
Forrás: http://www.evangelikus.hu/tradicio-es-megujulas

Az új ukrán oktatási törvénnyel
NYÍREGYHÁZA. „Az ukrán törvényhozás szeptember 5-én olyan – nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel is ellentétes – oktatási törvényt fogadott el, mely súlyosan korlátozza, sőt ellehetetleníti a nemzeti kisebbségek oktatási és anyanyelvhasználati jogainak gyakorlását. Tekintettel arra, hogy a változás a kárpátaljai magyarságot is hátrányosan érinti (bár szerzett jogok csorbítását az ukrán alkotmány kifejezetten tiltja), mi, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület tagjai mélységesen elítéljük az említett jogszabályváltozást. Egyesületünk céljai között a szatmári régió és a határon túl élő magyarok közös nyelvének, közös kultúrájának és a mindenkor és mindenhol jelen lévő szatmári identitásnak megőrzése szerepel, ennek jegyében pedig szolidaritást vállalunk és támogatásunkról biztosítjuk a kárpátaljai magyarságot” – tudatta lapunkkal Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke. KM
Forrás: https://www.kelet.hu/helyi/2017/09/25/elitelik-az-uj-ukran-torvenyt.kelet

VII. Szatmár Határok Nélkül
Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Határtalan Szatmár, hetedik alkalommal Határtalan Szatmár, hetedik alkalommal Közzétette: Ervin Kategória: Egyházmegyei hírek 2017. szeptember 17. vasárnap 0 738 Megtekintés Ismét lebomlottak a határfalak Nagyecsed felé, hiszen a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület hetedik alkalommal is megszervezte a reformátusok találkozóját. Nyilván, erre az eseményre is rányomta bélyegét, jó értelemben, a reformáció 500. évfordulója. Szombaton délben Nagyecsed grandiózus református templomát sikerült szinte megtölteni az ünneplő seregnek. A 90. zsoltár felcsendülése után két igehirdetést is hallhatott a gyülekezet. Előbb Forró László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője biztatott bölcsességre és az Istenben való bizalomra, majd dr. Fekete Károly tiszántúli püspök Isten jelenlétéről biztosított, ahogy a történelemben velünk volt, úgy ezután is itt lesz. A liturgiában közreműködött Szalay Kont, a magyarországi Szatmári Református Egyházmegye esperese, Fábián Csaba nagyecsedi lelkipásztor, Király Lajos, a partiumi Szatmári Református Egyházmegye, Tolnai István, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese, valamint dr. Gaál Sándor, a nyírségi esperes. Köszöntőt mondott: Kovács Sándor FIDESZ-es parlamenti képviselő, Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere és Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke. Utóbbi Kárpát-Medence első magyar zsinatának (Erdőd 1545) tételeire alapozta beszédét. A Milotai Nyilas István-emlékérmet Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere vette át, laudációt mondott Végh Balázs Béla. Beszédében a díjazott a szatmáriságra hívta fel a figyelmet. Legyünk büszkék, hogy szatmáriak lehetünk. Közben a helyi gyülekezet énekkara, a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar és Varga Sándor színművész szavalata gyönyörködtetett. Az istentiszteletet követően a résztvevők felvonultak a templomtól a szabadtéri színpadig, ahol az Immanuel együttese fogadta őket dicsőítéssel. Közreműködött a „Rákóczi” Kovács Gusztáv Hagyományőrző Egyesület, beszédet mondott: Simon Miklós és Tilki Attila országgyűlési képviselő. Kiállítás is megnyitotta kapuit, ami Szatmár vármegye egyházi kincseit tartalmazza. Hagyományőrző csoportok léptek fel, Gyöngyösi Éva és Csaholczi Gusztáv dicsőítő énekeket adtak elő, majd Szabó Előd és a Titán együttes, valamint Radics Gigi, a Stainless Steel és Homonyik Sándor koncertje zárta a sort.
Forrás: http://refszatmar.eu/hatartalan-szatmar-hetedik-alkalommal/#.WcNrT7VJ55Q.facebook

VII. Szatmár Határok Nélkül
A Szatmár Határok Nélkül találkozónak idén is Nagyecsed s azon belül Magyarország egyik legnagyobb református temploma adott otthont — az emlékéremmel kitüntetett Kovács Jenő nagykárolyi polgármester hangsúlyozta: legyünk büszkék szatmáriságunkra!A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület megalapításától arra törekedett, hogy hittel, reménységgel és szeretettel összetartsa, közös érdekeik érvényesítésében pedig segítse a Magyarországon és a Partiumban, azaz a történelmi Szatmárban élő reformátusokat — határtalan összefogásuk legrangosabb eseménye pedig a Szatmár Határok Nélkül Református Találkozó, melynek szombaton ismét Nagyecsed adott otthont. A kisváros nemcsak Magyarország egyik legnagyobb református templomának a városa, de az egykori Ecsedi-láp „fővárosa” is, mely országos hírnevét, dicsőségét és fényét várának köszönhette — és a Báthoriaknak, közülük is főként az 1555-ben Erdődön született imádkozó főúrnak, főispánnak és országbírónak, a történelem által „zsoltáros” jelzővel illetett Ecsedi Báthori Istvánnak.A hetedik alkalommal megszervezett református találkozó — melyet még különlegesebb hangulatúvá tett a reformáció 500. és a magyar reformáció 450. évfordulója — a hagyományokhoz híven istentisztelettel vette kezdetét: a hatalmas templomot szinte zsúfoltságig megtöltötték az ünneplők és zarándokok, köztük a Dabolcról, Börvelyből, Szamosdaráról, Kolcsról, Nagykárolyból és környékéről, valamint Szatmárnémetiből érkezett hívek. A „református himnusz”, azaz a XC. zsoltár eléneklését, az apostoli köszöntést és a könyörgést követően elsőként Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője hirdette az igét. „A reformáció 500., a magyar reformáció 450. évében illő számot vetnünk önmagunkkal, de nem a múltbeli dicsőségeket felsorolva, sokkal inkább azt boncolgatva, milyen helyzetben is vagyunk ebben a mai, „csak magamra számíthatok” mentalitású világban. Az Isten hasonlatosságára teremtett embert sikerült olyan jól lebutítani, hogy már alig hiszi: nincs egyedül, ott van mellette Isten. Már alig hiszi, hogy a kegyesség mindenben jó és hasznos — mert már nem is tudja talán, mi a kegyesség, az istenfélelem. Hát az, amikor átadom a helyemet valakinek, akit tisztelek; átadom Istennek, és elismerem: Ő az Úr. De akit arra neveltek kiskora óta, hogy ő a különb és a tökéletes, az soha nem fogja elismerni, hogy létezik nála különb és tökéletesebb; az soha nem adja át a helyét senkinek. Mert a kegyesség az: átadni a helyemet Istennek — de a lebutított verziójú ember nem adja át, mert nem érti: Isten nem csak elvesz, hanem ad: örök életet, szabad akaratot. De aki át tudja adni a helyét, az tudja: jó az Isten, jót ád” — fogalmazott.Az igehirdetés szolgálatát folytató dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az Istennel töltött csend fontosságát emelte ki: „Isten a mi oltalmunk és segítségünk, s ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Isten jelenlétének következménye, hogy védelmet ad, ami erősebb annál, mint amit a lebutított vagy túlokosított ember létre tud hozni. Hányszor fordult elő, hogy Isten megvédett téged? Gondolkozz csak el! Igen, fontos elismerni mindenkor: Ő tette, és nem az én ügyességem. ‘Csendesedjetek, és ismerjétek el, én vagyok az Isten’ — józanító mondatok ezek. Aki igazán ismeri a reformációt, az tudja: nem az odamondással, vagdalkozással indult öt évszázaddal ezelőtt, hanem azzal, hogy voltak, akik elcsendesedtek, átgondolták és elismerték, hogy Isten a dicsőség. Egyedül a vesztembe rohanok — Istennel sikerül minden. ‘Itt állok, másként nem tehetek’ — ma sincs ez másként. Csak ami/aki az Istennel töltött csendből táplálkozik, az a jövő záloga” — mondta, hangsúlyozva azt is: életünk reformációjához, megújulásához nélkülözhetetlen megszólítanunk Jézust, mert csak annak van erős vára az Istenben, aki megszólítja egyszülött Fiát is. Az igehirdetéseket követően — melyek közben Szalay Kont, a magyarországi Szatmári Református Egyházmegye esperese, Fábián Csaba nagyecsedi lelkipásztor, Király Lajos, a partiumi Szatmári Református Egyházmegye, Tolnai István, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese, valamint dr. Gaál Sándor, a nyírségi esperes szolgált igeolvasással — elsőként Kovács Sándor országgyűlési képviselő köszöntötte a jelenlévőket, ünnepi gondolatait a „zsoltáros” Ecsedi Báthori István személye és a főúr Istentől kapott bölcsessége, reformációt s magát a Vizsolyi Bibliát védelmező ereje köré építve. Kovács Lajos polgármester arra mutatott rá: a mai nagyecsediek 450 év hagyományával most is hűen őrzik a reformációt, melynek magvai jó talajra hullottak anno az Ecsedi-láp területén. „A magyar reformáció egyik ősfészke Szatmár vármegye volt, és a Kárpát-medence első magyar zsinatának, az 1545-ös erdődi zsinatnak a pontjai a mai napig hatással vannak a reformátusságra, de az összmagyarságra is” — hangsúlyozta Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke. Az egyesület évente kétszer adja át világi és egyházi személyiségeknek a református egyház javára kifejtett önzetlen tevékenységükért a szatmári születésű Milotai Nyilas István egykori püspökről elnevezett emlékérmet — amelyet szombaton Kovács Jenő nagykárolyi polgármester, a Nagykárolyi Református Egyházmegye főgondnoka, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Református Egyház zsinati tagja vehetett át közéleti és egyházi tevékenységéért, melyek közül kiemelkedő a belvárosi gyülekezet közösségi épülete, valamint az épülőfélben lévő kertvárosi református templom és Kálvin Központ. „Büszke vagyok arra, hogy szatmári vagyok. Büszke vagyok a szatmári szilvára és pálinkára, a szatmári néptáncokra, mindarra, ami szatmári. De ha mi, szatmáriak nem vagyunk büszkék szatmáriságunkra, ne várjuk el, hogy a székelyek vagy a dunántúliak tiszteljenek bennünket és Szatmárt! Legyünk büszkék Szatmárra!” — mondta az emlékérmet átvevő, nemcsak munkabírásáról, de realitásérzékéről és tisztánlátásáról is legendás Kovács Jenő. A templomi ünnepséget követően — melyet a Nagyecsedi Református Egyházközség Énekkara és a Szabó Soma karnagy vezette Szabolcsi Szimfonikus Zenekar szolgálata színesített — a hagyományok szerint zászlós felvonulás indult a templomtól a Vásártérig, ahol késő estig különféle kulturális programok zajlottak a színpadon, a múzeumban pedig megnyitotta kapuit a Szatmár vármegye egyházi kincseiből válogatott kiállítás is. Szabó Kinga Mária
Forrás: http://www.frissujsag.ro/%e2%80%9etebenned-biztunk-eleitol-fogva/

VII. Szatmár Határok NÉlkül
A VII. Szatmár Határok Nélkül Református Találkozón Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere vehette át a Milotai Nyilas István-emlékérmet.
Forrás: https://www.kelet.hu/cimlap/2017/09/17/hatarok-nelkul-2.kelet

VII. Szatmár Határok Nélkül
Ismét lebomlottak a határfalak Nagyecsed felé, hiszen a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület immár hetedik alkalommal szervezte meg az országhatárokon átívelő reformátusok találkozóját szeptember 16-án.Szombaton délben Nagyecsed grandiózus református templomát sikerült teljesen megtölteni az ünneplő seregnek. A 90. zsoltár felcsendülése után két igehirdetést is hallhatott a gyülekezet. Előbb Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője biztatott bölcsességre és az Istenben való bizalomra. „Csendesedjetek el és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltár 46:11) – idézett a Zsoltárok könyvéből dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Prédikációjában kiemelte, hogy Istenünk az, aki a káoszból rendet tesz. Ehhez viszont három dolognak kell megtörténnie lelkünkben és elménkben; a Mindenható Urat felismerni, megismerni és elismerni. „Erős vár a mi Istenünk” – erre a harci zsoltárra nyugodt szívvel alapozhatjuk életünk minden pillanatát. A kegyelmes Istennél újra rátalálhatok az igazi útra. Igehirdetését határozott iránymutatással fejezte be egyházkerületünk püspöke, miszerint meg kell nevezni az ős ellenséget és meg kell szólítani Jézus Krisztust. A liturgiában közreműködött Szalay Kont, a magyarországi Szatmári Református Egyházmegye esperese, Fábián Csaba nagyecsedi lelkipásztor, Király Lajos, a partiumi Szatmári Református Egyházmegye, Tolnay István, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese, valamint dr. Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese. Köszöntőt mondott: Kovács Sándor parlamenti képviselő, Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere és Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője. Utóbbi Kárpát-Medence első magyar zsinatának (Erdőd 1545) tételeire alapozta beszédét. A Milotai Nyilas István-emlékérmet Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere vette át, laudációt mondott Végh Balázs Béla. Beszédében a díjazott a szatmáriságra hívta fel a figyelmet. Legyünk büszkék, hogy szatmáriak lehetünk. Közben a helyi gyülekezet énekkara és Varga Sándor színművész szavalata gyönyörködtetett. A hatalmas templom akusztikáját Tiba Zsolt szatmárcsekei lelkipásztor művészi orgonakísérete és a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar profizmusa töltötte be csodálatos, mennyekig érő hangokkal. Nemzeti imádságunkat, a Himnuszt és a Székely Himnuszt is fennhangon, egységes erővel énekelték az egybegyűlt reformátusok. – Legyen hálaadás a reformáció 500. és a Magyarországi Református Egyház fennállásának 450. évfordulója. Az istentiszteletet követően a résztvevők felvonultak a templomtól a szabadtéri színpadig, ahol az Immanuel együttese fogadta őket dicsőítéssel. Közreműködött a „Rákóczi” Kovács Gusztáv Hagyományőrző Egyesület. Nyitóbeszédet mondott dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő. „Válogatás a történelmi Szatmár vármegye egyházi kincseiből” című kiállítás megnyitóját a Berey József Helytörténeti Gyűjteményben Ozsváth Sándor művelődéstörténész nyitotta meg. Hagyományőrző csoportok léptek fel, Gyöngyösi Éva és Csaholczi Gusztáv dicsőítő énekeket adtak elő, majd Szabó Előd és a Titán együttes, valamint Radics Gigi, a Stainless Steal és Homonyik Sándor koncertje zárta a sort.
Forrás: http://ttre.hu/hirek/keruleti/felismeres-%E2%80%93-megismeres-%E2%80%93-elismeres-avagy-isten-az-aki-a-kaoszbol-rendet-tesz

Művészi fényességekés fényes művészetek
Mátészalka. Valósággá vált az az álom, az a közös akarat, amelyre régóta várt a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Mátészalka önkormányzata: július 30-ától augusztus 6-áig várta tárt kapukkal az érdeklődőket az I. Szatmári Művésztelep, amely egyrészt emléket kívánt állítani Fülöp Sándor festőművésznek, másrészt fel akarta eleveníteni a Nagybányai Művésztelep alkotói világát. Egy héten keresztül tizenhárom képzőművész munkálkodott ecsettel, textillel és különféle anyaggal, hogy bemutassa Szatmár és Mátészalka művészi fényességét és fényes művészetét. Alkotásaikban felsejlik az erre a vidékre emlékeztető tájjelleg, a művészi építészet és a vonalakban kibontakozó formaiság. – Örömmel és büszkeséggel tölti el szívünket, hogy házigazdái és „megalkotói” lehettünk ennek az alkotói műhelynek. Nemzeti szíveket megérintő az a valóság, hogy a helyi és az ország több pontjáról érkező művészek mellett a történelmi Szatmár vármegye területéről is érkeztek festőművészek, ezzel is jelezve az összetartozást. Köszönetünket fejezzük ki a mátészalkai önkormányzatnak és a Szatmár Néptánc és Népművészeti Egyesületnek, hogy anyagilag és emberileg is melléállt e nagyon fontos és közös ügy mellé – tájékoztatta lapunkat Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke. KM
Forrás: https://www.kelet.hu/megyei-korkep/2017/08/10/muveszi-fenyessegekes-fenyes-muveszetek.kelet

Emlékkaput avattak fel Mátészalkán
Mátészalka – Emlékkaput avattak csütörtök délelőtt Mátészalkán, a Kölcsey utcán. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából született büszkeségpont Bíró Lajos szobrászművész keze munkáját dicséri. Szabadságunkat fenyegetik – A szabadságszerető, s azért nemzetként harcba szálló magyarok bátorsága, öntudata ma is példaértékű – emlékeztetett az októberi eseményekre köszöntő beszédében Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke. A Mátészalkai Járási Hivatal vezetője arra is rámutatott: napjainkban is veszély fenyegeti szabadságunkat, ezúttal globalizált Soros-erők próbálják meg korlátozni a tengerentúlról a pénzükkel, hatalmukkal, kapcsolataikkal, ahogyan akkor, úgy ma sem hagyhatjuk ezt szó és tettek nélkül. Szikrányi esély Az emlékkapun hat kiváló ember, szatmári hős portréja látható, akik 1956-ban készek voltak hatalmas áldozatot vállalni, még ha csak szikrányi esélyük is volt a győzelemre. – Dr. Bereczky Béla, Katona Zoltán, Fekete Ferenc, dr. Kovács István, dr. Győri Pál és nem utolsósorban dr. Iván János alakja reményt, erőt és büszkeséget sugároz korunk magyarsága felé, valamint emléket állít a forradalom szalkai hőseinek. Bíró Lajos szobrászművész domborművein megelevenedik a történelem, az emlékkapu azonban mindezzel még nincs befejezve – hangsúlyozta emlékező beszédében Pénzes Ottó tanár, majd hozzátette: 1956 velünk élő történelem, fontos lenne, hogy a jövőben a többi bebörtönzött, meghurcolt szalkai hős neve is felkerüljön a büszkeségpontra, a mai fiatalokat bizonyára csodálkozással és büszkeséggel tölti majd el, amikor rábukkannak rokonaik, dédszüleik nevére. KM
Forrás: http://www.szon.hu/emlekkaput-avattak-fel-mateszalkan/3519294

Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása Hajdúböszörményben
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület, a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és a Szabadhajdú Nonprofit Kft közös összefogásának hála, 2017. március 15. napján megnyitotta Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítását, melynek a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ konferencia terme adott otthont. Az érdeklődőket Dr. Szarvas-Szabó Katalin, a Szabadhajdú Nonprofit Kft ügyvezető igazgató és Kiss Attila, Hajdúböszörmény Város polgármestere köszöntette. Az eseményt Rácz Imre festőművész nyitotta meg, illetve a tárlat festményeit mutatta be a résztvevőknek. Megemlékező beszédet tartott Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője és Gyulai Sándor a Bocskai István Gimnázium igazgatója. Losonczi Léna költőnő, Dávid Manassé Zoltán színész, és a Fülöp-Tordai Band tették előadásukkal meghittebbé, és maradandó élménnyé a kiállítást. Különösen nagy öröm, hogy egy olyan városban van lehetőség betekinteni a festőművész kiváló és időtálló munkásságába, mely különleges helyet foglalt el szívében. Az itt eltöltött évek meghatározóak voltak életére és művészetére.
Forrás: Szügyi Katalin egyesületi ügyintéző

GULÁG- Szamosszeg községből elhurcoltakra emlékeztek
Példás együttműködésről tett tanúbizonyságot a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Szamosszeg Község Önkormányzata. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából 2017. február 17-én a Szamosszeg községből elhurcolt lakosok tiszteletére emléktábla állítására került sor. Az egybegyűlteket Gergely Lajos, Szamosszeg község polgármestere köszöntötte, majd Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője és Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő tették gondolataikkal ünnepivé a visszaemlékezést. A táblát Pápay Gábor, a Szamosszegi Református Egyházközség lelkipásztora áldotta meg. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki megismerje a hiteles múltat, az embertelen és félelmetes kommunista terrort. A rémisztő, hallgatásokkal teli történelem feltárása, talán ha nem is megnyugvást, de elégtételt adhat a hozzátartozóknak. A megemlékezés során mély tisztelettel adóztunk a kor áldozatainak, azoknak az embereknek, akiktől egy dolgot nem vehettek el soha, a reményt. Emlékezzünk, mindazokra, akik a hadifogolytáborok, a Gulág lágerek, avagy a „málenkij robot” ismert és ismeretlen helyszínein váltak rokkantakká, vagy veszítettek el életüket és földi maradványaik jelöletlen helyeken nyugszanak.
Forrás: Fülöp István elnök

GULÁG- a Mátészalkai Járásból elhurcoltakra emlékeztek
Példás együttműködésről tett tanúbizonyságot a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Mátészalka Város Önkormányzata. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából 2017. február 17-én a Mátészalkai Járásból elhurcolt lakosok tiszteletére emléktábla állítására került sor. Az egybegyűlteket Dr. Hanusi Péter, Mátészalka város polgármestere köszöntötte, majd Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője és Dr. Cservenyák László, a Szatmár Múzeum igazgatója és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke tették gondolataikkal ünnepivé a visszaemlékezést. A táblát Becsei Miklós, a Mátészalkai Kossuth téri Református Egyházközség lelkipásztora és a Mátészalkai Római Katolikus Egyházközség részéről Varga Lóránt káplán áldotta meg. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki megismerje a hiteles múltat, az embertelen és félelmetes kommunista terrort. A rémisztő, hallgatásokkal teli történelem feltárása, talán ha nem is megnyugvást, de elégtételt adhat a hozzátartozóknak. A megemlékezés során mély tisztelettel adóztunk a kor áldozatainak, azoknak az embereknek, akiktől egy dolgot nem vehettek el soha, a reményt. Emlékezzünk, mindazokra, akik a hadifogolytáborok, a Gulág lágerek, avagy a „málenkij robot” ismert és ismeretlen helyszínein váltak rokkantakká, vagy veszítettek el életüket és földi maradványaik jelöletlen helyeken nyugszanak.
Forrás: Fülöp István elnök

Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása Jármiban
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Jármi Község Önkormányzata összefogásának hála, 2016. december 10. napján megnyílt Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása Jármi Művelődési Központjának Nagytermében. Az érdeklődőket Győrfiné Papp Judit, Jármi Község polgármestere és Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke köszöntette. Az eseményt Rácz Imre festőművész nyitotta meg, aki a tárlat festményeit mutatta be a résztvevőknek. Koós Csaba Levente, a Jármi Református Egyházközség lelkipásztorának áldása, valamint Losonczi Léna költőnő, a Fülöp-Tordai Band, és az 1945. sz. Reményik Cserkészcsapat tagjai tették előadásukkal meghittebbé, és maradandó élménnyé a kiállítást. Különösen nagy öröm, hogy egy olyan községben van lehetőség betekinteni a festőművész alázatos és nagyszerű munkásságába, mely különleges helyet foglalt el szívében. Tanítványaival való kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és rajongás jellemezte, ami életre szóló elhivatottságot adott tanári pályájához.
Forrás: Fülöp István elnök

GULÁG emléktábla avatás és megemlékezés Barabáson
A Reformátusok Szamárért Közhasznú Egyesület és Barabás Község Önkormányzata 2016. november 25-én emléktábla avatást és megemlékezést tartott a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából, az 1944-1945-ben Barabás Községből elhurcolt lakosok tiszteletére. Az emléktábla avatáson és megemlékezésen részt vett Fülöp István a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője, Daróczi Gábor Barabás község polgármestere, Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, Baracsi Endre a megyei közgyűlés alelnöke. A köszöntő és megemlékező beszédek után megtörtént az emléktábla leleplezése. Pálné Kocsis Zsuzsanna a Barabási Református Egyházközség lelkipásztora megáldotta az emléktáblát, majd koszorúzására került sor. A megemlékezést a Barabási Református Egyházközség énekkarának szolgálata zárta.
Forrás: http://www.haromhatar.hu/index.php/hirek/helyi-hirek/2110-gulag-emlektabla-avatas-es-megemlekezes-barabason.html

Beiktatták tisztségébe Tolnay István esperest
Brassóban született, Temesváron nőtt fel, és immár 17 éve szolgál Nagykárolyban az október 5-én beiktatott új esperes. A közgyűlésen vele együtt tettek fogadalmat egyházuk hű szolgálatáról a Nagykárolyi Református Egyházmegye nemrégiben megválasztott tisztségviselői. Az ünnepi istentiszteleten főtiszteletű Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese hirdette az Igét a Zsoltárok könyve 46. része alapján. Választási időszakon van túl az Egyházmegye. A választási eredmény elfogadása, Isten akaratának az elfogadását jelenti. „Együtt kell élni és együtt kell szolgálni. Ha így teszünk, akkor szívünkben békesség lesz, és a zsoltárossal együtt eltudjuk mondani: a seregek Ura velünk van” – mondta az egyházkerületi főjegyző. Nt. Tolnay István esperes ünnepi beszédében kifejtette, hogy számára az új tisztség betöltése nem egy „bársonyszéknek” az elfoglalását jelenti, hanem alázatos szolgálatot. A talponállás szándékával jó őrállóként kíván vigyázni a rája bízottakra. Számára az esperesi tisztség nem pozíció, hanem szolgálat és hivatás. „Ebben a helyzetben, amiben egyházmegyénk van, közös feladatunk a szeretet gyakorlása és az építkezés. Szeretnünk kell a szolgatársainkat, a gyülekezeteinket és a népünket. Építeni kell nemcsak az új templomot, az egyházmegyei székházat, hanem építeni kell a lelkeket is” – fogalmazott az esperes. Kovács Jenő egyházmegyei főgondnok felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a Nagykárolyi Egyházmegye nem rendelkezik saját székházzal, a jövőben meg kell oldani ezt a kérdést, ugyanakkor megfelelő tervet kell kidolgozni a kis egyházközségek megsegítésére is. Az egyházmegye új tisztségviselői Nagy Sándor leköszönő esperes előtt mondták el az esküt. Az eskütételt követő ünnepi beszédében Nagy Sándor arra buzdította az egyházmegye vezetőségét, hogy hűséggel viseljenek gondot az egyházmegye közösségére, a rájuk bízott nyájra. Azt kívánta, hogy a Krisztus példájából megismert önfeláldozó és megbocsátó szeretet vezérelje a tisztségviselőket. Köszöntőbeszédet mondott főtiszteletű Forró László püspökhelyettes, nagytiszteletű Király Lajos szatmári esperes, Erdei D. István RMDSZ-es parlamenti képviselő és Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke. Nt. Tolnay István megköszönve Nagy Sándor esperesnek és Geréb Miklós főgondnoknak az elmúlt 12 év önzetlen és áldozatkész munkáját egy-egy festményt nyújtott át ajándékba. A felemelő ünnepség nemzeti imádságunk eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult.
Forrás: Forrás: http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/archivum/30105

Súgj a te szolgádnak! – Beiktatták minden idők legfiatalabb szatmári esperesét
Az elmúlt háromszáz évre visszamenőleg, dokumentálható, nem volt még ilyen fiatal esperese a Szatmári Református Egyházmegyének. Beiktatták a mindössze 37 esztendős Király Lajos batizi lelkipásztort, aki Istentől kért bölcsességet székfoglaló beszédében. Pénteken délelőtt a 10 órakor kezdődő istentiszteleten, a Láncos templomban tartották meg az egyházmegye alakuló közgyűlését, ahol Csűry István királyhágómelléki püspök hirdette Isten szavát a Napi Ige alapján: „Ugyanis az első hónap első napján határozta el, hogy eljön Babilóniából, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe Istenének rajta nyugvó jóakaratából. Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett arra, hogy kutassa és megcselekedje az ÚR törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és végzéseket.” (Ezsd 7,9-10) Elsődleges legyen az új vezetőség számára az egyház építése! – mondta igehirdetésében a főpásztor. Mindezt kiegyensúlyozottan kell tenni, az egyház tekintélyét nem eljátszva és bizonyosnak lenni abban, hogy mellettünk van az Isten. Legyen ez egy új rendszerváltás kezdete, ahol mernünk kell döntéseket is hozni! Az igehirdetést követően Kovács Sándor esperes és Csűry Miklós főgondnok nyitotta meg a közgyűlést, majd sor került az egyházmegyei fegyelmi bizottság megválasztására. A szünetet követően ünnepélyes fogadalomtételre került sor, Kovács Sándor leköszönő esperes vette fel az alábbiak közül azoktól az esküt, akik még eddig nem töltötték be az adott tisztséget: Király Lajos esperes, Dr. Puskás Csaba főgondnok, Kiss József lelkészi főjegyző, Boga Ferenc presbiteri főjegyző, Versényi István lelkészi aljegyző, Póti Dániel presbiteri aljegyző, Nagy Erika missziói előadó, Győrbíró Sándor katekétikai előadó, Rácz Ervin ifjúsági előadó, Szilágyi Róbert számvevő, Higyed Gyöngyi zenei előadó, Giczei Tünde jogtanácsos, Matuz Zsolt műszaki előadó, Kürti Tamás levéltáros, Szatmári Elemér EVB-lelkészi elnök Tatár Miklós EVB-presbiteri elnök Varga Szilárd EVB-póttag. Egyházmegyei lelkészi tanácsosok: Keresztúri Sándor Zsolt, Jobb Domokos, Higyed István, Varga Szilárd, Simon Attila. Egyházmegyei lelkészi tanácsosok, póttagok Higyed János, Képiró Gyula Jenő, Korda Zoltán. Egyházmegyei presbiteri tanácsosok: Dr. Vass Zoltán, Bűcs Attila, Póti Csaba, Tatár Miklós, Gyapai Sándor. Egyházmegyei presbiteri tanácsosok, póttagok: Csorvási Béla, Elek Károly. Egyházkerületi lelkészi tanácsosok: Máthé Róbert, Keresztúri Sándor Zsolt, Képíró Gyula Jenő, Korda Zoltán. Egyházkerületi lelkészi tanácsosok, póttag: Rácz Ervin, Bogya Kis Ferenc. Egyházkerületi presbiteri tanácsosok: Csűry Miklós, Bűcs Attila, Tatár Miklós, Kiss József. Egyházkerületi presbiteri tanácsosok, póttagok: Halász Béla és Gyapai Sándor. Fegyelmi bizottság, lelkészi tagok: Mészáros Mihály, Kovács Mátyás Péter, Kürti Tamás Fegyelmi bizottság, lelkészi póttag: Szatmári Elemér. Fegyelmi bizottság, presbiteri tagok: Kánya Gyula és Póti Dániel. Fegyelmi bizottság, presbiteri póttag: Balázs Bandi István. „Vigyázz a szolgálatra, melyre vállalkoztál az Úrban, hogy azt betöltsed! (Kol 4,17) mondta Pál apostol idézve Kovács Sándor Király Lajosnak, azaz a leköszönő az új esperesnek. Sok olyan szolgálat lesz előtted, amire nem is gondoltál, de ha programod az Ige hirdetése, akkor nincs mitől félned, mert Isten veled lesz! – biztatta. Majd jelképes cselekedetként átadott egy Bibliát, az egyházmegye pecsétjét és kulcsát. A Szentírás tanítása szerint az ember feladata, hogy éljen, szeressen, uralkodjon és dicsérje Istent. – mondta székfoglaló beszédében a beiktatott esperes. Olykor magam előtt látom egyházmegyénk templomait, hallom a harangok hangját, látom a gyülekezeti tagokat istentiszteletre menni és felcsendülni az éneket. Ott ülök a padban, ránézek az arcokra, s valamennyiről azt olvasom le, hogy jó helyre érkeztünk, jó helyen vagyunk, hogy jó nékünk itt, közösségben lenni. Csodálatos érzés ez. Soli Deo Gloria! A rendeltetésének öntudatára ébredt ember a hálaadáson túl kéréseit is Isten elé viheti. Ezért Salamonnal együtt azt kérem: adj a te szolgádnak értelmes szívet (1Kir 3,9), ahol az eredeti héber szövegben az szerepel, hogy súgjál a te szolgádnak. Reménységem, hogy az Úr előttünk jár és súg nekünk döntéseinkben, mely gondolat megnyugvást ad. Kérem, hogy mindannyiunk közös célja legyen a Neki való engedelmesség, merjük egymást szeretettel bátorítni, de inteni is. Kérem az egyházmegye gyülekezeteit, hogy imádkozzanak az egyházmegye elnökségének Fentről jövő vezetéséért, hogy nyilvánvalóvá legyen: az Úr velünk jár… Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. Ő uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak: hivatalosak, választottak és hívek. (Jel 19, 6-9; 17,14). Csűry Miklós leköszönő egyházmegyei főgondnok is biztató szavakat intézett utódjának Dr. Puskás Csabának: legyen erős, határozott, hű Istenhez és egyházához. A beiktatott főgondnok nem véletlenként, hanem csodaként élte meg a tisztségre való felkérést, melyért hálát adott Istennek. Beszédében érződött, hogy ismét elkötelezett, bibliaolvasó, Isten által vezérelt főgondnoka lesz az egyházmegyének. Rendkívül értékes gondolatokkal köszöntötte az új vezetőket Csűry István püspök, Szalay Kont a Szatmári (Magyarországi) Református Egyházmegye esperese, Fülöp István a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője, Tolnai István a Nagykárolyi Református Egyházmegye megválasztott esperese, Gellén Sándor a Nagybányai Református Egyházmegye esperese, Kis Gergely Márton tokaji lelkipásztor. A királyhágómelléki püspök tolmácsolta az alkalom végén Isten áldását, majd a nemzeti imánk eléneklése után szeretetvendégségre került sor a Kálvin János Gyülekezeti Házban.
Forrás: Forrás: http://refszatmar.eu/sugj-a-te-szolgadnak-beiktattak-minden-idok-legfiatalabb-szatmari-espereset/

Jótékonysági húsosztás Paposon
Érdekes, hogy az alig, vagy közepesen tehetős emberek, nyugdíjasok tízezrével adakoznak, jótékonykodnak, segítenek, miközben a nagyon gazdagok húztak maguk elé egy hatalmas falat és szenvtelenül ülnek, merev arccal néznek előre. Le kellene szállni a magas lóról, ki kellene szállni a magas terepjáróból. A tehetős igenis segítsen! Múlt hét végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Paposon jártam. Árpád-kori falu, de ez nem különlegesség, hiszen alig van Magyarországon olyan település, amely legalább nyolcszáz éves ne lenne. Paposon már a honfoglalás idején is laktak. A falu neve írásos alakban először 1320-ban tűnik fel egy Káta–nemzetségbeli nemesnek a nevében, akit Papusnak hívtak. Ez arra is utalt, hogy ennek a községnek elsőként volt már papja. A református templomban rendhagyó gyülekeztünk ökumenikus istentiszteletre, igét hirdettek Heidelsperger István római katolikus kerületi esperes, Beregi István görögkatolikus tisztelendő, Koós Lóránt és Koós Csaba Levente református lelkészek. Különleges esemény. Kovács Sándor országgyűlési képviselő és Fülöp István elnök vezetésével a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Papos Község Önkormányzata immár negyedszer szervezett jótékonysági disznóvágást a falu rászorultjainak. Csaknem nyolcvan családnak jutott másfél-két kiló hús. Nem nagy dolog –mondhatnánk -, hiszen egy vasárnapi egyszeri ebédről van csak szó, még csak nem is a gesztus értéke fontos ennek az eseménynek, hanem inkább az együvé tartozás kinyilvánításáról van szó, arról, hogy emberek itt vagyunk, mindannyian mi magyarok és figyelünk rátok s ha kell mellétek állunk. A paposi református templomban. Na ez az! Az adakozásnak, a jótékonykodásnak Magyarországon nagy hagyományai voltak mindig is, a tehetősek, a gazdagabbak többnyire adtak, főként az ország szétdarabolása, Trianon után volt ez jellemző, amikor a hazátlanná vált magyarjaink százezrével kerestek menedéket az anyaországban. A kommunizmus ideje alatt, a Rákosi- és a Kádár-korszakban tiltották a jótékonykodást, mivel azt a kapitalista társadalmak hamis trükkjének tartották, meg aztán nem old meg semmit, bezzeg a népi demokráciában, a szocializmusban mindenkinek van munkája, így adakozni se kell. Pedig jócskán voltak szegény emberek, nélkülöző családok az ötvenes években, aztán a hetvenes-nyolcvanas években is. A rendszerváltás után fordulat állt be, egymás után alakultak szeretetszolgálatok, amelyek fontosnak tartották az ebéd- és ruhaosztást, valamint a hajléktalanokról való gondoskodást. Gyárbezárások, munkahelyek felszámolása miatt Magyarországon ismét sok szegény, nélkülöző ember lett. A kampányszerű ebédosztások hosszú sorai is erről tanúskodnak. Persze lettek olyanok, akiket a vakszerencse, az ügyeskedés, a vállalkozói szellem és az állami vagyonok széthordása folytán hirtelen a milliárdosok, a nagyon gazdag emberek között találták magukat. A magyar újgazdagok, az újmilliárdosok többsége nem követte a jótékonykodási hagyományt, inkább bevarrták a zsebüket és egy forintot sem adakoznak a szegényeknek, egy forintot sem áldoznak köz-és kulturális célokra vagy akár az egészségügyre. Hol vannak a dréherek, akik kórházat építettek, vagy a weiszmannfrédek, a ganzok, akik szintén kórházat, iskolát, óvodát, sportlétesítményeket működtettek a dolgozóik számára. Egyszóval juttattak valamit a sokból – így Hatvany is – egy keveset, a nélkülözők számára is. Lassan el kellene jutni az új gazdagoknak is arra a felismerésre, hogy a gazdagsága Isten ajándéka és ezt az ajándékot másokkal is meg kell osztania. A jótékonysági disznóvágás szervezőivel Paposon. Érdekes, hogy az alig, vagy közepesen tehetős emberek, nyugdíjasok tízezrével adakoznak, jótékonykodnak, segítenek azoknak, akik a perifériára szorultak. Tehát van szív, van könyörület, van szolidaritás sokakban Magyarországon, csak a nagyon gazdagok húztak maguk elé hatalmas falat és szenvtelenül ülnek, merev arccal néznek előre hatalmas terepjárójukban. Azért mégis az a véleményem, hogy le kellene szállni a magas lóról, ki kellene szállni a magas terepjáróból. A tehetős igenis segítsen! A világ szegényein nem tud segíteni. Elég, ha közvetlen környezetében néz körül. Talál ott olyanokat, akiket fel lehetne emelni. Paposon, a megtelt református templomban Advent áhítata tükröződött az arcokon. Reménykedés, hogy mindenkinek jobb lesz egy kicsivel. Ahogyan Pilinszky János fogalmazta: ,,Ádvent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk…” Ehhez persze hit kell, az önbizalomnak a hite, hogy képes legyen az ember saját maga is fordítani sorsán. Ebben a kis szatmári faluban éppen azt lehetett tetten érni, hogy az emberek egymás felé fordulnak. És ebben a keresztény egyházak papjainak jelentős szerepük van. A vallásos költő Hitünk titkairól mindezt így foglalja össze: “Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi ,,meglepetés”, lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.”
Forrás: Forrás: http://azoreg.hu/varakozas/ - Stefka István

Fülöp Sándor emlékérem átadás
Az évek elteltével lassan közismertté válik, hogy Fülöp Sándor festőművész, a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium egykori pedagógusa munkásságának tiszteletéül emlékplakett született. Az érmet Fülöp Sándorné, a festőművész özvegye és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület létesítette, melynek egyediségét Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész kezeinek nyoma adja. Az emlékérmet azzal a céllal hozták létre, hogy a pedagógus által alkotott és vallott értékek megőrzésre kerüljenek, a felnövekvő generációk által fennmaradjanak.
Forrás:

Zoom kiállítás:
"Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét." Galata 6,2 A ZOOM Egyesület szervezésében 2015. tavaszán egy rendhagyó és nagyszabású kezdeményezés indult útnak ZOOM néven. A kampány során egészséges és látássérült, siket és mozgásukban korlátozott, vagy más testi betegséggel élő gyermekek alkotnak, melyből sorozatos kiállítás készül - elsősorban rajz és különböző tárgyi eszközöket. Idén a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények úgy döntött, hogy csatlakozik a misszióhoz Mátészalkán. Célunk megvalósult, ami az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a minden gyermekben ott szunnyadó tálentumra, az adni akarásra, az emberek emberként való megbecsülésére, függetlenül attól, hogy milyen betegségben szenvednek, s milyen bajokat győznek le nap, mint nap. És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítőtársat….” (1Móz 2:18) Milyen jó felismerni, hogy a segítségért kiáltók, a nehézségeket hordozók, az elesettek számíthatnak embertársaikra. Ez is a ZOOM, a figyelemfelkeltés, a fókuszálás központi és keresztyén értékrendje. Törekvésünk szerint sikerült ráirányítanunk a figyelmet különbözőségeinkben rejlő egyformaságunkra, valamint arra, hogy egyikünk sem értékesebb vagy értéktelenebb a másikunknál. Rendezvényünk az elfogadás és a megértés jegyében telt. Hálásak vagyunk minden kedves támogatónknak, aki bármilyen formában is hozzájárult e nemes és keresztyén cél eléréséhez. A kiállításra 2016. május 6-án került sor, melynek a Mátészalkai Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színház; Szalkai László Terme adott otthont. Rendezvényünket megtisztelte és gondolataival gazdagította Szalay Kont a Szatmári Református Egyházmegye esperese és Fülöp István a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú egyesület elnöke. "Az egyik ugyanis a bölcsesség ajándékát kapja a Lélektől, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektől, a harmadik a hitet kapja ugyanabban a Lélekben vagy pedig a gyógyítás adományát szintén ugyanabban a Lélekben." 1 Korintus 12, 8-9
Forrás: Balkánszky Viktor

Március idusa Szilágylelén:
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület vezetősége, Cégénydányád és Szilágylele községek önkormányzati és egyházi elöljárói közösen emlékeztek az 1848-as szabadságharc eseményeire vasárnap délelőtt. A cégénydányádiak és a szilágyleleiek közötti testvértelepülési kapcsolat létrejöttét is bejelentették a jeles eseményen, üzenve ezáltal, hogy a magyar nemzet ma is összefog. Az ünnepi istentiszteleten Nagy Sándor esperes prédikált a Zsoltárok 80,4-8 igaszakasz alapján. Igehirdetésében elmondta: „lélekben ráhangolódva az ünnepre, szívünk csordultig telve van azokkal az érzésekkel, melyek a 1848-as márciusi ifjak szívében lángoltak. Melyek azért égtek, hogy ledobják magukról a rabbilincset. Történelmünk során számtalanszor rajta volt a rablánc nemzetünkön, de ott volt a szabadságba vetett remény is. Az a remény, hogy ezektől a terhektől megszabadulva, a magyar nép egymáskezét megfogva tudja éltetni Istenét és jövőjét. Ma újra ki kell állnia a magyar népnek! A török terjeszkedés korában, annakidején Európa harcba szállt a muszlim világgal. Ma pedig szabadon jönnek az idegen vallás követői, és adjuk nekik templomainkat, földjeinket és válunk meg évezredes kultúránktól. A maga helyén mindenkinek ma is feladata van a szabadság megvédésében. Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke egy Wass Albert idézettel kezdte beszédét: „Aki nem tud országért küzdeni, az nem érdemel országot.” Egyedül csak Istennel tudunk egy országért küzdeni. Napjainkban szembesülni kell a bevándorlás tényével. A kor embere felteszi a kérdést, hogy vajon miért van mindez? A válasz pedig az istentelenségben rejlik. Ha Istennel együtt tudunk harcolni, akkor lesz jövőnk. Nagy elődeink mind Istennel indultak. Őt kell kérni, Őbenne kell bízni most is, és akkor lesz hazája a gyermekeinknek. Kelemen Róbert, cégénydányádi polgármester örömét fejezte ki, hogy partnerekre találtak a szilágyleleiekben, és testvérkapcsolatot sikerül kiépíteni a tövisháti magyarokkal. Közös összefogásra van szükség – hangsúlyozta a magyarországi település vezetője. A magyarságnak ma is össze kell fogni. Sajnos, egyre többen idegenednek el az egyháztól. Ezen változtatni kell, és vissza kell térni a keresztyén gyökerekhez. Amint tapasztalható, a muszlim világ egyre jobban terjeszkedik Európában. Ezáltal nemcsak az etnikai arány, de a vallási arculata is megváltozik Európának. Elmondta, hogy jó volna átültetni a magyarországi településekre is azt a vallásos és nemes, magyar érzelmű lelkületet, ami a tövishátiakat jellemzi. A Cégénydányádi Református Egyházközséget Szabóné Varga Szidónia képviselte. Az egyházközség nevében egy bibliai igével köszöntötte a gyülekezetet. Az ünnepi beszédeket követően a templomkertben folytatódott a program. Móricz Virág népdalokat énekelt, majd a szilágylelei ifjúság színvonalas műsorát hallgathatták meg a jelenlevők. Őket Pályi Kiss Margit készítette fel. Az ünnepség végén a templomkertben található világháborús emlékműnél elhelyezésre kerültek a megemlékezés koszorúi.
Forrás: Forrás: www.karolyirefegyhazmegye.ro

Reformátusok Szatmárért Egyesület jótékonysági estje:
2015 május 29.-én a Mátészalkai Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ színháztermében került megrendezésre a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület jótékonysági estje. A rendezvény célja az adománygyűjtés volt a Kárpátaljai magyarok megsegítésére. A díszvendég Zán Fábián Sándor a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke volt, aki teltház mellett tartotta meg szívszorító beszédét a Kárpátaljai magyarok helyzetéről. Köszöntőt mondott Szalay Kont a Szatrmári Református Egyházmegye esperese és Fülöp István az Egyesület elnöke. Fellépésével tette színesebbé és látványosabbá a műsort Mándi Ákos zongoraművész, a Zenebarátok kórusa, Óbis Kinga népdalénekes és Bakó Blanka versmondó. A műsorvezető Zsoldos Barnabás újságíró volt. Büszkén kijelentjük, hogy az Egyesület 1.086.000.- Ft-ot gyűjtött össze a rászorulók részére. Ezúton is megkösznjük a támogatóknak, a résztvevőknek és a szereplőknek, hogy segítségükkel és jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket.
Forrás:

Nagykároly környékiek a jótékonysági esten:
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és a Szatmári Református Egyházmegye (Magyaroszág) közösen szervezett jótékonysági estet május 29-én a mátészalkai Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színház színháztermében.A rendezvény által a kárpátaljai magyarok megsegítésére kívántak adományt gyűjteni. Az esemény díszvendége Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke volt. Köszöntőt mondott: Szalay Kont, a Szatmári Refomátus Egyházmegye esperese, Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke. A fellépők között volt: Mándi Ákos zongoraművész, a Zenebarátok kórusa (karnagy Balogh Ferencné Nagy Viola), Óbis Kinga népdalénekes (Kálmánd), Bakó Blanka versmondó (Nagykároly). Nagykárolyból és környékéről autóbusszal szállították el a jótékony célú programra az érdeklődőket.
Forrás: 2015-06-01 23:06:32 - Fülöp Ákos

Török Pál-emléktábla:
Török Pál (1808-1883) református püspök munkásságának emlékére az emléktábla állítását a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület kezdeményezte.
Forrás: 2015-05-17 13:21:22 - Fülöp Ákos