- Kutatási zárójelentés 5. Magyar ifjúság – Erdély
Az erdélyi fiatalság helyzetképe különböző attól függően, hogy a székelyföldi tömbben, vagy a szórványterületeken élő magyarságról beszélünk. Nyilvánvalóan a 21. oldal tömbterületeken jóval intenzívebben tudják megélni magyarságukat, ezzel együtt a többségi társadalommal való viszony sem konfliktusmentes, míg a tömbben minimális az érintkezés, jellemzően a szórványban ez a kérdés kevésbé problematikus. Az anyanyelvi oktatás, az anyanyelven történő kommunikáció – akár a világhálón – általános, éppúgy, mint a vegyes házasságok negatív megítélése – ugyanez a szórványban már nem mondható el, itt erősödik a vegyes házasságok elfogadottsága. „Magyar nemzeti identitásuk egyre inkább sajátosan határozódik meg, bár létezik az egységes Kárpát-medencei magyar nemzettudat, ez mégsem a Magyarországgal való azonosulás útján történik. ”A legtöbben Erdélyt, Székelyföldet, valamint Romániát (mint a haza általánosított, „legitim”, külföldiek számára is érthető megfogalmazása) nevezik hazájuknak. Természetesen a magyarságtudat, mint kultúrnemzeti identifikáció, továbbra is megkérdőjelezhetetlen.
