1. Kutatási zárójelentés 8. Szakemberek körében végzett kutatás

Általánosan elfogadott, hogy hatékony és eredményes ifjúsági munka elsősorban közösségekben végezhető. Az ifjúsági munka azért is alapoz közösségekre, mert sokrétűsége mellett az egyik fő célja, hogy a társadalmi, kulturális átörökítést biztosítsa és fejlessze, ez pedig a tanulás-oktatás egyik fő feladata. Az ifjúsági területen leginkább az informális tanulási módszerek a jellemzőek, ugyanakkor az ifjúságsegítés egyre inkább tervezett tanulási folyamattá válik, mely már nem csak az informális, de a nem-formális és a formális pedagógiai módszereket is alkalmazza. Egy-egy tevékenység tehát akkor tekinthető hatékony ifjúsági munkának, ha illeszkedik a pedagógiai folyamatba.

A szakértőkkel végzett kérdőíves kutatást az ifjúsági munkában szerepet vállaló szakértők töltötték ki. A velük szemben támasztott elvárás volt, a humán szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami intézményekben, szervezetekben (kivéve köznevelési és felsőoktatási intézmények) dolgozzanak, (beleértve civil szervezeteket, egyházi jogi személyeket, önkormányzatokat és nemzetiségi önkormányzatokat – társulásaik és intézményeik is). A szakértők döntően a Konzorcium és a bevont megvalósító partnerek, illetve a különböző kutatási elemek során megszólított szakértők kapcsolati hálójába tartozó további szakemberek köréből kerültek ki. Mindösszesen 243 válasz érkezett 53,9% magyarországi, 43,4% romániai és 2,7% szlovákiai kitöltővel. Ezzel a kutatás eleget tesz a Felhívásban foglalt 100-100 fős, célcsoportot érintő elvárásnak is. A válaszadók a kérdőívet online és papír alapon is kitölthették, a cél ezzel az volt, hogy aktuális élethelyzethez képest több válaszadási pociót is biztosítsunk a célcsoportnak, növelve ezzel bevonódásukat a kutatásba.

Az arányokból kiderül, hogy a kutatás célcsoportjának összetétele döntően magyarországi és romániai eltolódást mutat. Sajnálatos módon a szlovákiai kitöltők száma hasonlóan alacsony, mint a fiatalokkal végzett kutatás tekintetében. Ennek számos oka lehet, amelyek közül kiemeljük a civileket érintő támogatáspolitikai eltolódásokat, ugyanis az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy Erdély, mint a külhoni magyarság „bástyájának” tartott terület demográfiai okokból kiemeltebb szerepet kap, mint más országos kisebbségben élő magyarjai. Ez eredményezheti kisebb mértékű bevonódási hajlandóságot. Hasonló ok lehet a szekunder kutatásban feltárt sajátosság, miszerint az ifjúsági munka megszerveződésének módja a két országban jelentősen eltér egymástól: míg Romániában a civil szervezetek, közösségek, intézmények száma nagyobb, ezért több szakértővel is dolgozhatnak, szemben a Szlovákiában mutatkozó összpontosulással, ahol lényegesebb kevesebb ilyen szervezet és intézmény fellelhető.

A válaszadók életkori megoszlása alapján 26-45 év közötti korosztályba tartozik a kitöltők 69,1%- a. A legfiatalabb szakértői réteg (18-25 életév) 13,2%-ot tesz ki a megkérdezettek körében. A 46 év feletti korcsoport a vizsgált sokaság 17,8 százaléka, amelynek alapján a vizsgált földrajzi területen egy egészséges korfa rajzolódik ki.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support
WordPress Image Lightbox