1. 03. 27. Első műhelykonferencia ötödik műhelymunka

A program keretében célunk, a bevont szervezetek számára megteremteni az együtt gondolkodás lehetőségét különösen az ifjúsági szektorban rejlő lehetőségek kiaknázása terén. Ennek érdekében a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület 2019.03.27-én szervezte meg az első hálózatépítést szolgáló, Ifjúságfejlesztő műhelykonferenciáját Vásárosnaményban.

A rendezvényen olyan 42 fő jelent meg a térségi és határon túli civil szervezetek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények képviseletében, akik ifjúsági programokat szerveznek, projekteket vezetnek, illetve kulturális szakembereket foglalkoztatnak.

A rendezvény 10 órakor kezdődött Fülöp István elnök úr köszöntőjével és megnyitó beszédével. A projektet Siket Tibor a Kárpát-Medencei Magyarokért Egyesület elnöke, a projekt konzorciumi partner képviselője, szakmai pillérvezetője mutatta be. Az első előadást Toldi Zoltán tanár úr a Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnöke prezentálta, melynek az ifjúsági munka és a környezetvédelem volt a témája. Bemutatta a Vásárosnaményi Természetbarát Diákkör 34 éves munkáját, a hazai és nemzetközi együttműködéseket, sikereket. Illegális lerakók feltérképezését, diáktalálkozókat, kirándulásokat, fesztiválokat mutatott be, ahol az ifjúságé volt a főszerep. Szünetben kávéval és frissítőkkel kínáltuk a vendégeket. A második előadást a Fiatalok Kulturális Szövetsége elnöke, Kovács László tartotta. Az egyesület 20 éves munkáját mutatta be, a fiatalságot célzó programokat, bevonási tapasztalatokat osztott meg. A résztvevők kérdéseket tehettek fel az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező előadóknak az ifjúsági munka, korosztályos közösségek építésével, szervezésével, működtetésével kapcsolatban.

  1. 04. 30. Második műhelykonferencia hatodik műhelymunka

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület megbízásából a Beregi Ifjúságért Közművelődési és Szabadidő Egyesület második alkalommal szervezte meg 2019.04.30-án az Ifjúságfejlesztő műhelykonferenciát. A helyszín Mátészalkán volt a Kékfrankos Étterem konferenciatermében. A rendezvényen 40 fő jelent meg határon innen és túlról.  Közművelődési szakemberek, civil szervezetek, egyesületi tagok. A határon túli bevont szakértők a Csemadok Kisgéresi Szervezetétől, a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácstól voltak.

A rendezvény 10 órakor kezdődött Fülöp István elnök úr (Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület) köszöntőjével és megnyitó beszédével. A projektet Siket Tibor Sándor a Kárpát-Medencei Magyarokért Egyesület elnöke, a projekt konzorciumi partner képviselője, szakmai pillérvezetője mutatta be. Mátészalka város képviseletében Torma Tamás alpolgármester úr mondott néhány szót a településen működő rendezvényekről, civil kezdeményezésekről.

Első előadónk Feke Gábor tanár volt, aki a Királyhelmeci Gimnázium diáktanácsának koordinátora. A Csemadok Kisgéresi Szervezetét mutatta be, melynek célja a Kisgéres falu hagyományainak megőrzése és kultúrájának fejlesztése. Bemutatta a színjátszó csoportjukat, énekegyütteseiket, néptánc csoportjukat, milyen rendezvényeket, fesztiválokat szerveznek a fiataloknak. Ismertette a Firesz-t a Fiatal Reformátusok Szövetségét, akikkel aktívan tevékenykednek a fiatalokkal a fiatalokért. Táborokat, kirándulásokat, Ifjúsági találkozókat szerveznek. Az évek során kitapasztalták, hogy a hit nagyon jó közösség-összetartó erővel bír, ezért hozták létre a szervezetet, és a rendezvényeiket is e köré szervezik.

Az előadásokat Papp-Lajos Levente a Szilágy Megyei Egyeztető Tanács (SZIT) elnöke zárta. Egy prezentáción keresztül felvázolta a mi is a SZIT, mivel foglalkozik, mekkora területet fed le. Bemutatta a 7 tagú elnökséget, ki milyen területért felelős, és szemléltette a 36 tagú képviselt ifjúsági szervezeteket. Felvázolta, hogy milyen képzéseket, sport és szabadidős programokat, művészeti, hagyományőrző, gazdaprogramokat szerveznek. Végül a legnagyobb és legsikeresebb fesztiváljukat a YouthFest-et mutatta be szóban és képekben, és invitálta meg a következőre a konferencián résztvevőket.

  1. 11.14. Harmadik műhelykonferencia tizenegyedik műhelymunka

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület az „EFOP-5.2.2-17-2017-00150” azonosítószámú, Ifjúsági attitűdkutatás és jó gyakorlat gyűjtés az egykori Partium területén” című projekt keretében 2019.11.14-én megtartotta 11. műhelymunkáját, azaz harmadik Műhelykonferenciáját.

A Konferenciát Siket Tibor, a Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület elnöke nyitotta meg, aki tájékoztatta a megjelenteket a projekt 2019-re betervezett további rendezvényeiről. A konferencia helyszínéül a vásárosnaményi Hunor Hotel földszinti konferenciaterme szolgált.

Az első előadásban Szöllősy László, a Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője adott képet az egyesület által irányított LEADER programok szerepéről a fiatalok lehetőségeinek bővítésében.

Második előadó a nyíregyházi Kovács Tünde coach volt. Előadásának elején bemutatta a coaching tevékenység kifejlődését és tisztázta a pszichológiától való különbözőségét. Ezután a különböző válfajai és típusai ismertetése következett, majd az előző években végzett ifjúsági coaching és pályaorientációs tanácsadás programban való részvételéről beszélt.

  1. 01. 31. Zárókonferencia

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület megbízásából a Beregi Ifjúságért Körművelődési és szabadidó Egyesület szervezésében került megvalósításra 2o2o.o1,31-én az ötödik ifjúságfejlesztő műhelykonferencia Vásárosnaményban a Hunor Hotel és Étterem rendezvénytermében. A konferencia egyben az EFOP-5.2.2-17-2017-00150 számú, ”Ifjúsági attitűdkutatás és jó gyakorlat gyűjtés az egykori Partium területén” című projekt zárókonferenciája is volt.

A konferenciát Siket Tibor, a konzorciumi partner Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület elnöke nyitotta meg mivel Fülöp lstván úr technikai okok miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.

A konferencia résztvevőit Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere köszöntötte. Előadásában felidézte, az elmúlt évek terveit és munkáját, amelynek eredményeképpen az önkormányzat és a beregitérség különböző egyesületei nem csak esetenként, hanem jól kigondolt stratégia mentén alakították ki együttműködésüket. Ennek lényege, hogy a lehető legtöbb forrás megszerzésével a beregi települések lehetőleg összehangoltan, az ifjúságfejlesztésre külön hangsúlyt fektetve, közösségfejlesztő és közösségépítő programokat valósítsanak meg. Ennek folyományaként mára profi civil megvalósító közösségek alakultak ki, amelyek az önkormányzatok munkáját folyamatosan segítik, emellett számos civil munkahelyet is fenntartanak a térségben. Ehhez a munkához jól illeszkedett az EFOP 5.2″2.-es projekt ifjúsági szakember fejlesztő programsorozata is, melyet megköszönt a projektgazda egyesületeknek.

Ezután Siket Tibor szakmai pillérvezető számolt be a projektmegvalósítás során szerzett tapasztalatairól. Kihangsúlyozta, hogy a projekt során gyűjtött jó gyakorlatok mindegyike a különböző szereplők összefogásával és együttműködésével valósult meg és lett sikeres, illetve mindez kiegészítésre került olyan jó gyakorlatokkal is, amelyek nem az együttműködő partnerek szakmai termékei, de a térség együttműködő szervezetei számára inspirációt, további megújulást jelenthetnek. A program egyik legfőbb tanulsága az, hogy ahol az önkormányzat, az egyházak és a civil szervezetek a fiatalok igényeinek megfelelő tevékenységeket és programokat végeznek, ott az elvándorlás megállítható, sőt visszaköltözés is kezdődik a fiatalok részéról. Mindehez természetesen szükség van a munkahelyek számának növelésére is, hiszen a biztos és minőségi megélhetés mára a fiatalok egyik kiemelt igényévé vált. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a közösség megtartó ereje a fiatalok körében a végső döntés meghozatalában – így a visszaöltözés egyhelyben maradás terén is meghatározó és kiemelt szerepkört kap. Ehhez folyamatos kapcsolattartás, konzultáció szükséges a vezetők részéről egymás közt és a fiatalok irányába is, amellyel az igények beazonosítása pontosan megtörténhet, ezáltal a kellő beavatkozásokat lehet megvalósítani, így pedig a települések szempontjóból szükség hatást lehet elérni. Emellett fontos tanulság még, hogy az egyéni vagy kiscsoportos tréningek, fejlesztések, életvezetési gyakorlatok és legfőképpen az önismeret fejlesztése óriási pozitív hatást képes elérni a fiatalok felnőtté válási, életkezdésiesélyeire vonatkozóan.

Bogya Miklós, a Krasznai Petőfi Társaság elnöke Kraszna polgármestere, (Szilágy megye, Románia} előadásában megköszönte, hogy a szilágysági magyar szervezeteket és településeket is bevonták a programba. sajnos a szilágyság nem határos Magyarországgal, így nem tudnak határ menti projektekben részt venni. Ugyanakkor még nem Erdély, székelyföld is messze van, ezért azok a programok sem jutnak el hozzájuk. Ezért nekik sokkal többet kell küzdeniük az egyes programokban való részvételért. Ennek ellenére nagyon aktív ifjúsági civil élét van szilágy megyében. Ezért is csatlakoztak ehhez a projekthez is. A projektmegvalósításba aktívan részt vettek a krasznai fiatal ifjúságfejlesztők és a szilágysági lfjúsági Tanács tagjai is, az itt tanultakat már ma is tudják hasznosítani az otthoni munkájukban is.

Tekse Balázs, a Pro lnvento Kft képviseletében a kutatás folyamatáról és eredményeiről számolt be. Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarországon a kis és közepes méretű települések megtartó ereje, különösen az ifjúság esetében igen alacsony. A kis településekről a fiatalok, – mondhatni, hogy egyre fiatalabban – elmennek tanulni nagyobb, akár távolabbi településekre, ott élik az életük nagy részét, ott alakulnak a baráti kapcsolataik, ami ebben az életkorban a legfontosabb számukra -, ott Iesznek szerelmesek, egyre kevesebbet járnak haza, elszakadnak a szülői háztól, a településtől. Később a már megszokott nagyvárosi élet, a munkalehetőségek, a családalapitás, lakhatás miatt már nagyon kis esélye van annak, hogy visszaköltözzenek. Ezekkel a tényekkel vannak feladataink olyan tevékenységek szervezésével, amelyek képesek ezt a korosztályos hidat megépíteni, visszahívni a szárnyaló fiatalokat, hogy kreativitásukat és lendületüket a szülőtelepülésüknek adják vissza. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy hatékonyan csak abban az esetben lehet tenni a fiatalok helyben maradásáért, ha ezt szektorközi feladatnak tekintjük. A fenti okokat elemezve mindegyik megoldása több szereplőn múlik és az egész problémacsomag csak komplexitásában kezelhető. Hangsúlyos szerepe van az önkormányzatoknak, a munkaadóknak, az oktatási és kulturális intézményeknek, az egyházaknak és szervezeteiknek, valamint a településen működő fiatalokkal foglalkozó ifjúsági civil és nonprofit szervezeteknek.

 

 

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support
WordPress Image Lightbox