1. Kutatási zárójelentés 5. Magyar ifjúság – Erdély

Az erdélyi fiatalság helyzetképe különböző attól függően, hogy a székelyföldi tömbben, vagy a szórványterületeken élő magyarságról beszélünk. Nyilvánvalóan a 21. oldal tömbterületeken jóval intenzívebben tudják megélni magyarságukat, ezzel együtt a többségi társadalommal való viszony sem konfliktusmentes, míg a tömbben minimális az érintkezés, jellemzően a szórványban ez a kérdés kevésbé problematikus. Az anyanyelvi oktatás, az anyanyelven történő kommunikáció – akár a világhálón – általános, éppúgy, mint a vegyes házasságok negatív megítélése – ugyanez a szórványban már nem mondható el, itt erősödik a vegyes házasságok elfogadottsága. „Magyar nemzeti identitásuk egyre inkább sajátosan határozódik meg, bár létezik az egységes Kárpát-medencei magyar nemzettudat, ez mégsem a Magyarországgal való azonosulás útján történik. ”A legtöbben Erdélyt, Székelyföldet, valamint Romániát (mint a haza általánosított, „legitim”, külföldiek számára is érthető megfogalmazása) nevezik hazájuknak. Természetesen a magyarságtudat, mint kultúrnemzeti identifikáció, továbbra is megkérdőjelezhetetlen.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support
WordPress Image Lightbox