- 2018.12.08. Műhelytréning sorozat Harmadik műhely
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00150 Transznacionális együttműködések, Ifjúsági attitűdkutatás és jó gyakorlat gyűjtés az egykori Partium területén című pályázat harmadik műhelymunkáját a vásárosnaményi – Hunor Hotel és Étteremben konferenciatermeiben rendezte meg a Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület 2018. december 8-án.
A rendezvény célja a fiatalok helyben maradását célzó attitűdkutatás támogatása és a gyökerek, hagyományok hatásának vizsgálata volt, a módszerek: plenáris előadás, nemformális gyakorlat és nagycsoportos beszélgetés.
A műhelytréningsorozat ezen napján a résztvevők munkája főleg kiscsoportban zajlott, ahol egy beszélgetés-vezetővel kellett különböző tématerületeket feldolgozni. A bemutatkozással, bemelegítő beszélgetésekkel kezdődő csoportmunkák után átfogóan a résztvevők jelenlegi helyzetének feltárásával foglalkoztunk. Szóba kerültek az egyéni élethelyzetek, életállapotok és a szakmai munkában eddig elért eredmények is, mivel ezek a területek úgy kapcsolódnak, hogy egymás minőségére jelentős hatást gyakorolnak. Feltárásukkal segítséget kaphatunk annak megértésére, hogy mi motiválja az egyént a helyben maradásra és a vidéki szakértői létre, a fiatalokkal végzett munkára, és milyen értékeket tud közvetíteni a fiatalok számára, amely őket is a helyben maradásra ösztönzi.
A következő nagy egység a felnőtté válás kérdéskörét járta körül, tehát a felnőtté válással, mint fogalommal foglalkoztunk. Erre azért volt szükséges, mert sok fiatal a lakótelepülésről való eltávozását a felnőtté válásához köti. A vezetett beszélgetés keretében különböző életeseményekhez kötöttük a felnőtt létet, amelynek kapcsán számos vita keletkezett. Megállapítást nyert végül, hogy a felnőtt lét kevésbé köthető az időhöz (pl.: 18. életévét betöltött személy), a legfontosabb dolog a személyes érettség kialakulása.
A résztvevők ugyancsak kiemelték, hogy már 18 éves kor előtt sokan távoznak egy-egy településről, mivel tanulmányaik ezt megkövetelik. Itt esett szó kortárs csoport hatásáról is, amely sok esetben csak megerősíti a távolmaradás szándékát.
A fókuszcsoportos beszélgetésen a már elkészült kérdőív kérdései pontosításra kerültek a résztvevők segítségével. A beszélgetések hangrögzítésre kerültek, azzal, hogy az attitűdkutatást végző szakemberek be tudják emelni a kutatásba az elhangzottakat.
