1. 2020. 01. 31. Zárókonferencia

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület megbízásából a Beregi Ifjúságért Közművelődési és Szabadidő Egyesület szervezésében került megvalósításra 2020. 01. 31-én az ötödik ifjúságfejlesztő műhelykonferencia Vásárosnaményban a Hunor Hotel és Étterem rendezvénytermében. A konferencia egyben az EFOP-5.2.2-17-2017-00150 számú, ”Ifjúsági attitűdkutatás és jó gyakorlat gyűjtés az egykori Partium területén” című projekt zárókonferenciája is volt.

A konferenciát Siket Tibor, a konzorciumi partner Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület elnöke nyitotta meg mivel Fülöp lstván úr technikai okok miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.

A konferencia résztvevőit Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere köszöntötte. Előadásában felidézte, az elmúlt évek terveit és munkáját, amelynek eredményeképpen az önkormányzat és a beregi térség különböző egyesületei nem csak esetenként, hanem jól kigondolt stratégia mentén alakították ki együttműködésüket. Ennek lényege, hogy a lehető legtöbb forrás megszerzésével a beregi települések lehetőleg összehangoltan, az ifjúságfejlesztésre külön hangsúlyt fektetve, közösségfejlesztő és közösségépítő programokat valósítsanak meg. Ennek folyományaként mára profi civil megvalósító közösségek alakultak ki, amelyek az önkormányzatok munkáját folyamatosan segítik, emellett számos civil munkahelyet is fenntartanak a térségben. Ehhez a munkához jól illeszkedett az EFOP 5.2″2.-es projekt ifjúsági szakember fejlesztő programsorozata is, melyet megköszönt a projektgazda egyesületeknek.

Ezután Siket Tibor szakmai pillérvezető számolt be a projektmegvalósítás során szerzett tapasztalatairól. Kihangsúlyozta, hogy a projekt során gyűjtött jó gyakorlatok mindegyike a különbözőszereplők összefogásával és együttműködésével valósult meg és lett sikeres, illetve mindez kiegészítésre került olyan jó gyakorlatokkal is, amelyek nem az együttműködő partnerek szakmai termékei, de a térség együttműködő szervezetei számára inspirációt, további megújulást jelenthetnek. A program egyik legfőbb tanulsága az, hogy ahol az önkormányzat, az egyházak és a civil szervezetek a fiatalok igényeinek megfelelő tevékenységeket és programokat végeznek, ott az elvándorlás megállítható, sőt visszaköltözés is kezdődik a fiatalok részéról. Mindehez természetesen szükség van a munkahelyek számának növelésére is, hiszen a biztos és minőségi megélhetés mára a fiatalok egyik kiemelt igényévé vált. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a közösségmegtartó ereje a fiatalok körében a végső döntés meghozatalában – így a visszaöltözés egy helyben maradás terén is meghatározó és kiemelt szerepkört kap. Ehhez folyamatos kapcsolattartás, konzultáció szükséges a vezetők részéről egymás közt és a fiatalok irányába is, amellyel az igények beazonosítása pontosan megtörténhet, ezáltal a kellő beavatkozásokat lehet megvalósítani, így pedig a települések szempontjából szükség hatást lehet elérni. Emellett fontos tanulság még, hogy az egyéni vagy kiscsoportos tréningek, fejlesztések, életvezetési gyakorlatok és legfőképpen az önismeret fejlesztése óriási pozitív hatást képes elérni a fiatalok felnőtté válási, életkezdési esélyeire vonatkozóan.

Bogya Miklós, a Krasznai Petőfi Társaság elnöke Kraszna polgármestere, (Szilágy megye, Románia) előadásában megköszönte, hogy a szilágysági magyar szervezeteket és településeket is bevonták a programba. sajnos a szilágyság nem határos Magyarországgal, így nem tudnak határ menti projektekben részt venni. Ugyanakkor még nem Erdély, székelyföld is messze van, ezért azok a programok sem jutnak el hozzájuk. Ezért nekik sokkal többet kell küzdeniük az egyes programokban való részvételért. Ennek ellenére nagyon aktív ifjúsági civil élét van Szilágy megyében. Ezért is csatlakoztak ehhez a projekthez is. A projektmegvalósításba aktívan részt vettek a krasznai fiatal ifjúságfejlesztők és a szilágysági lfjúsági Tanács tagjai is, az itt tanultakat már ma is tudják hasznosítani az otthoni munkájukban is.

Tekse Balázs, a Pro lnvento Kft. képviseletében a kutatás folyamatáról és eredményeiről számolt be. Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarországon a kis és közepes méretű települések megtartó ereje, különösen az ifjúság esetében igen alacsony. A kis településekről a fiatalok, – mondhatni, hogy egyre fiatalabban – elmennek tanulni nagyobb, akár távolabbi településekre, ott élik az életük nagy részét, ott alakulnak a baráti kapcsolataik, ami ebben az életkorban a legfontosabb számukra -, ott lesznek szerelmesek, egyre kevesebbet járnak haza, elszakadnak a szülői háztól, a településtől. Később a már megszokott nagyvárosi élet, a munkalehetőségek, a családalapítás, lakhatás miatt már nagyon kis esélye van annak, hogy visszaköltözzenek. Ezekkel a tényekkel vannak feladataink olyan tevékenységek szervezésével, amelyek képesek ezt a korosztályos hidat megépíteni, visszahívni a szárnyaló fiatalokat, hogy kreativitásukat és lendületüket a szülőtelepülésüknek adják vissza. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy hatékonyan csak abban az esetben lehet tenni a fiatalok helyben maradásáért, ha ezt szektorközi feladatnak tekintjük. A fenti okokat elemezve mindegyik megoldása több szereplőn múlik és az egész problémacsomag csak komplexitásában kezelhető. Hangsúlyos szerepe van az önkormányzatoknak, a munkaadóknak, az oktatási és kulturális intézményeknek, az egyházaknak és szervezeteiknek, valamint a településen működő fiatalokkal foglalkozó ifjúsági civil és nonprofit szervezeteknek.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support
WordPress Image Lightbox